Tapasztalataink alapján a nyelvtanulók egyik legnagyobb vesszőparipája az új szavak memorizálása, illetve a passzív szókincs aktívvá tétele. A heuréka kifejezés rendszeresen új értelmet nyer, amikor egy angoltanuló meglátja egy bizonyos szó jelentését, és a homlokára csap: „de hát én ezt tudom, csak már elfelejtettem”.
Hogyan küszöbölhető ki ez a probléma, van-e erre bármilyen csodamódszer? Nos, a tudósok azt állítják, hogy igenis van, méghozzá bárki számára elérhető. Ezekből a technikákból most kettőt mutatunk be nektek: nézzük meg, mit takar az időközönkénti ismétlés (spaced repetition), illetve a mnemonics technika, melyek ismeretével hatékonyabban sajátíthatod el és hasznosíthatod az ismeretlen szavakat!
Időközönkénti ismétlésnek nevezzük azt a tanulási módszert, mely a felejtési görbét alapul véve arra sarkallja a tanulót, hogy az esetleges felejtés bekövetkezése előtt rendszeresen felidézze az adott szavakat, ezzel folyamatosan felfrissítve a korábban megszerzett tudást. A tananyag ismétlésének rendszerességét folytonosan növelni kell, így míg az első héten kétnaponta vesszük elő az anyagot, a későbbiekben négynaponta, majd nyolcnaponta, és így tovább. A módszert először 1932-ben Cecil Alec Mace professzor tette közzé a Psychology of Study című művében, elindítva ezzel hosszú tudományos kutatások sorozatát (Greene).
Későbbi tanulmányokban megállapították, hogy a tökéletes módszer a technika alkalmazására a szókártyák használata, ugyanis ezekkel lehet a legcélratörőbben és a legpraktikusabban véghez vinni a célul kitűzött szavak memorizálását. Lényegében tehát „átverjük” az agyunkat, amikor a spaced repetitiont alkalmazzuk, ugyanis megfosztjuk magunkat a felejtés természetes képességétől, teljesen ellehetetlenítve a folyamat kialakulását (Gupta). Nem hangzik rosszul, ugye?
Nézzük hát meg azt is, hogy milyen módon készíthetünk megfelelő szókártyákat a mindennapokban. A régivágásúak természetesen a saját kezükkel is kivághatják ezeket papírból, a technika szerelmeseinek pedig ingyenesen elérhető az Anki, mely a magaslatokig emelte a módszer alkalmazását: angolul és magyarul is betáplálhatjuk a kívánt szavakat, illetve a kiejtést is rögzíthetjük benne.
A mnemotechnika (angolul mnemonics) egy olyan sikeres szótanulási módszer, melyet már biztosan mindenki alkalmazott az életében, csak nem tudatosan. Több fajtája is van: leggyakrabban képeket társítunk a megtanulandó szóhoz a mindennapi életünkből, más esetekben számokat társítunk az egyes betűkhöz, néha pedig egyéb szóelemekre bontjuk a meglévő szót, és arról asszociálunk egy másik, általunk könnyen megjegyezhető fogalomra (pl. dialogue – egy diavetítő lóg a falon, dia lóg).
Gyakorlatilag bármilyen vizualizációt magába foglaló tanulási technika ide tartozik, mely igénybe veszi a kreativitásunkat a lexikális tudás megszerzése érdekében. Fontos, hogy alkalmazásához fel kell használnunk a fantáziánkat, illetve több érzékszervünket is: ha vizualizáljuk, tapintjuk, halljuk a szót, akkor garantált a siker. Bátran vonjuk be a legerősebb oldalunkat: ha valakinek jó esze van a számokhoz, és azokat könnyen megjegyzi, akkor saját kódrendszert építhet (pl. grape – gr4p3). Ha inkább vizuális típus vagy, akkor gyűjts képeket vagy rajzolj, használd a képzeletedet!
Sok sikert!
A Don’t Panic LAB-ben konkrét kivitelezési tervet kapsz videókkal, letölthető anyagokkal, Facebook élő adásokkal a spaced repetition és mnemonics módszerekről.
