Noémi újbudai iskolánk szakmai vezetője és egyik kedvenc tanára. Ismerd meg tanítási hitvallását és a diákokhoz való viszonyulását bemutatkozó bejegyzésünkben.
Mesélnél egy picit magadról, mit tudhatunk rólad?
Kocsis Noémi vagyok, az Újbudai Don’t Panic Nyelviskola egyik lelkes tanára és egyben szakmai vezetője. Az angol nyelv, kultúra és tanítás iránti szeretetem az Angliában (Bristol és London) töltött éveim során kezdődött és azóta csakis erősödött 🙂 Célom, hogy diákjainkkal megszerettessem a nyelvet és a nyelvtanulást (!), hiszen idegen nyelven – angolul pedig különösen – beszélni öröm és hatalmas sikerélményt tud nyújtani. Mindemellett bátorítani szeretnék mindenkit, hogy merjenek angolul megszólalni és ne éljék meg kudarcként a hibákat…egyszer egy bölcstől így hangzott “hibáink annak bizonyítékai, hogy kitartóan próbálkozunk.”
Mióta dolgozol a Don’t Panic Angolnál, hogy érzed magad a csapatban?
Immáron másfél éve. Abszolút megtaláltam a helyem a Don´t Panic hálózatnál, itt olyan módszerrel taníthatok, amelyet én magam is elsajátítottam az Angliában végzett tanulmányaim során és mellyel leginkább azonosulni tudok. Úgy gondolom, ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az óráimon sikereket érek el. Rengeteg energiát adnak a diákok, így én is mindig energikus vagyok, az órák pörögnek és egy biztonságos környezetet teremtve, jó hangulatban telnek. A tanórákon nemcsak mint tanár veszek részt, de én magam is bekapcsolódom a feladatokba, beszélgetésekbe, mely úgy gondolom – és a diákjainktól kapott visszajelzések alapján tudom is – hogy sokat jelent a nyelvtanulóknak.
Ha volt valami, amivel kapcsolatban nem vagy elégedett, ami nem úgy jött össze, ahogy szeretted volna, mi volt az? Elárulod nekünk, hogy ha ilyen helyzet áll elő, azt miképp szoktad kezelni? Hogy szoktál túllendülni a nehézségeken, neked mi segít ebben?
Amit az itt töltött idő alatt és a csoportos nyelvoktatásban szerzett tapasztalatok során leginkább megtanultam, hogy mindig rugalmasnak kell lennem. Ami működik egy adott diáknál, vagy egy csoportnál, nem biztos hogy ugyanúgy működik egy másiknál. Mindig felkészültnek kell lennem arra, hogy az óra más fordulatot vesz, mint amire én számítottam és előre elterveztem, és hogy szükség lehet last minute változtatásokra a feladatok, beszélgetések során. A kezdetekben ezek stresszforrások voltak, azonban mára élvezem az e fajta, kreativitást igénylő helyzeteket, és mindig van valami a tarsolyomban amit ilyenkor kipróbálhatok, és alig varom hogy kipróbálhassak 🙂